Főoldal ADÓÜGYI MEGOLDÁSOK Cikkek - Fiktív számlák, szerződések-- Magyar  English  Français  Deutsch  

FIKTÍV SZÁMLÁK, SZERZŐDÉSEK

1. „Fiktív szerződés” alapján kiállított „fiktív számla”
Fiktív számla visszautasítása A „fiktív szerződés” és a szerződés alapján kiállított számla lényegében azt jelenti, hogy az adóhivatal nem fogadja el a szerződés alapján elvégzett gazdasági esemény megtörténtét, vagy azt állítja, hogy a gazdasági esemény ugyan megtörtént, de azt nem a vállalkozó, megbízott, alvállalkozó… végezte el, azaz az ügylet nem a szerződéses felek között jött létre. Elöljáróban csak annyit, hogy senki sem gondolná, hogy mennyi akár valóságban megtörtént gazdasági eseményre lehet az adóhivatal elgondolása alapján ráhúzni annak fiktív voltát!

2. A leginkább érintett vállalkozások:
Kiemelten ellenőrzött vállalkozások:  Építőipari vállalkozások, Őrző-védő vagyonvédelmi vállalkozások.
Az átlagon felül érintett vállalkozások: Fuvarozó cégek, Informatikai cégek, Munkaerő toborzó, kölcsönző cégek.
Egyéb vállalkozások: Amely vállalkozások több szinten vesznek igénybe alvállalkozókat; a bevételhez képest alacsony költséggel dolgozó de alacsony adófizetési kötelezettséget kimutató vállalkozások.

3. Honnan lehet tudni, hogy fiktív számlákat kereső adóellenőrzést kapott a vállalkozásunk?
A fiktív számlák felderítésére (és annak kapcsán adóhiány megállapítására) irányuló adóellenőrzés fajtája első körben (ami sokszor elmarad) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló adóellenőrzés, de mivel ezen ellenőrzési típus adóhiány megállapítást nem tehet, tehát csak számláink és szerződéseink vizsgálatát végzi el és esetlegesen bírságol, ezért ezt követően ÁFA adónemre irányuló bevallások utólagos ellenőrzését rendeli el az APEH. Sok esetben ráadásul ez az ellenőrzés kapcsolódó ellenőrzésként jelenik meg, tehát egy másik vállalat számláinak vizsgálata közben.
Gyanús lehet, ha nem teljes évet hanem bizonyos időszakot vagy meghatározott időszakokat vizsgál az adóhivatal (pl.: 2007 január-márciusig, 2007 szeptember-októberig).
De amiből egyből tudni lehet, hogy fiktív szerződések és számlák felderítését célzó adóellenőrzésről van szó, az adóellenőrzés konkrét irányultsága az adóellenőrzés kezdetén papíron kiküldött vagy a személyes megjelenés során személyesen vagy írásban feltett konkrét kérdések irányultságából biztosan meg lehet mondani.

4. Milyen kérdéseket tesz fel az adóhivatal és az adóellenőr amelyből 100%-ban megállapítható, hogy fiktív számlák ellenőrzését célozza az adóellenőrzés?
- Az adóhivatal az összekészítendő és részükre átadandó iratok körében az ellenőrizendő időszak tekintetében csak meghatározott cégekkel kapcsolatos iratokat kér be!
- Az egyes szerződések teljesítésével kapcsolatosan általános, de konkrét kérdéseket tesz fel az adóellenőr (pl.: Hogyan és mikor kerül kapcsolatba az XY Kft-vel?; Kivel és milyen formában tartotta a kapcsolatot?, Meg tudja-e adni a nevezett személy jelenlegi elérhetőségeit? Készült-e írásos szerződés, teljesítésigazolás?...)
- Az egyes szerződések teljesítésével kapcsolatban speciális és kifejezetten konkrét kérdéseket tesz fel a revizor (ez minden iparágban, tevékenységi fajtában más lehet). (pl.: Az XY munkánál ki volt az alvállalkozója? Hol található a Miskolci …. Áruház ami az őrzés tárgya volt? Hány m2-t kellett őrizni? Nevezze meg a személyeket akik az őrzési feladatot elvégezték? Hogyan győződött meg az XY Kft. törvényes működéséről?...)
- A mellékletben egy biztonsági vállalkozással kapcsolatosan illetve egy építőipari vállalattal kapcsolatos esetlegesen felmerülő kérdéseket tölthet le. Ezen kívül az egyes szerződések szerződési pontjai és jellege alapján rengeteg további célzott kérdés tehető fel. A kérdések két elméletbeli szerződéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket tartalmazzák.

5. Mi szúrja az APEH szemét a leginkább? Önnél rendben lenne?
Az alvállalkozói további alvállalkozók (akár több szinten) részére adják tovább a munkát.
Az alvállalkozói ha az APEH idézi őket nem fellelhetőek, felszámolás alatt állnak, vagy a szerződéses kapcsolat óta (többszöri) tulajdonosváltozás történt.
Hiányoznak a munka elvégzését igazoló hiteles dokumentumok (a szerződés és a teljesítésigazolás kevés).
Az alvállalkozónak nem volt elegendő munkavállalója a munka elvégzéséhez.
Az alvállalkozó nem ad be adóbevallást.
Minden számla kiegyenlítése készpénzben történik.

6. Milyen kimenetele lehet, ha az APEH megállapítja a szerződés fiktív voltát?
Ha egy szerződés fiktív voltát állapítja meg az adóhivatal, akkor az ahhoz kapcsolódó összes számla beállítása a könyvelésbe sem helytálló. És ez igaz a legtöbb esetben a szerződéses partner összes szerződésére és számlájára is. Általában ezen szerződések értéke több millió vagy több tízmillió forintos nagyságrendű, amelyből az ÁFA és TAO fizetési kötelezettséget visszaszámolva könnyedén több tízmillió forintos adóhiány és a hozzá kapcsolódó minimum 50%-os adóbírság és késedelmi pótlékfizetési kötelezettség kerülhet megállapításra. Ez sok cég tevékenységének a végét is jelent(het)i.
A fiktív számlák szerepeltetésével kapcsolatos másik nagy probléma a büntetőjogi felelősség, amely több jogszabályhely alapján is könnyedén megáll ilyen esetben, ha az ügy nincs megfelelően képviselve!
Eddigi tapasztalatink alapján aki megfelelő gyakorlatú és szaktudású képviselő nélkül próbálta az adóhivatal előtt igazát megvédeni mindenkinél adóhiány került megállapításra. Ez a mi tapasztalatunk olyan esetekben akik ügyükkel kapcsolatban hozzánk fordultak, de úgy döntöttek legalább jegyzőkönyvig vagy határozatig megpróbálják ügyüket képviselni, amely azért a legrosszabb döntés, mert akár egyetlen a cégvezető szemében súlytalannak tűnő rossz válasz az adóhivatali keresztkérdésekre akár végzetes lehet az adóellenőrzés kimenetelére.

7. A cégvezetők 90%-a mégis miért veszi félvállról ezen ellenőrzéseket, milyen kifogásaik vannak?
Minek vegyek igénybe szakértőt, megvan az aláírt szerződésünk, ami minden jogszabálynak megfelel és még teljesítési igazolásom is van.
Miért kellett volna nekem a szerződés aláírásakor illetve a szerződés fennállása alatt ellenőriznem, hogy az alvállalkozó rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges feltételekkel, illetve, hogy ad-e bevallást, fizet-e adót?
Mit érdekel engem, hogy kivel végezte, végeztette el az alvállalkozó a rábízott munkát.
Majd ha meglesz a jegyzőkönyv. A könyvelő megtiltotta, hogy ügyvédet vegyek igénybe.

Természetesen megértjük a kifogások azon részét, hogy megvan a szerződés a teljesítési igazolás ami jogszabályoknak megfelelő, talán még az alvállalkozó is bemegy nyilatkozni az adóhivatalba, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy az adóhivatal ha nincs a gazdasági esemény minden részlete megfelelően dokumentálva, vagy az alvállalkozó össze vissza nyilatkozik… megvan az a joga az Adózás rendjéről szóló törvény (adóhivatal általi alkalmazása) szerint, hogy ne fogadja el a szerződést. Mint ahogy sokszor láttuk adóellenőrzéseknél a bizonyítási teher megfordul, tehát ha az APEH azt mondja, hogy az ügylet fiktív, minden erőnket az ellenkező bebizonyítására kell fordítanunk különben be kell fizetni az adóhiányt.

Fiktív számlákkal kapcsolatban az Európai Bíróság 2012. június 21-i döntése az ÁFA (HÉA) levonási jogról. Az ítélet reális, de az adóhivatal alkalmazkodni fog hozzá, úgyhogy fiktív számlás ÁFA ellenőrzésekben (illetve gazdasági események valódiságát célzó adóellenőrzés során) jártas képviselőt szükséges igénybe venni.

Személyre szabott tanácsadás

Ezzel az adóellenőrzési irányultsággal 2006 óta foglalkozik egyre gyakrabban az adóhivatal, mely ellenőrzések során óriási tapasztalatra tettünk szert ezért sikerrel képviseltük és képviseljük a hozzánk forduló vállalkozásokat. 2010-óta a mai napig kiemelt adóellenőrzési terület ezért ne vegye félvállról, forduljon hozzánk minél hamarabb, lehetőleg a nyilatkozattétel előtt.

Az alábbi űrlap elküldésével felveheti irodánkkal a kapcsolatot konzultációs időpontegyeztetés illetve árajánlat kérés érdekében.

Név:
E-mail cím:
Telefonszám:
Cégnév:
Melyik szolgáltatásunkat veszi igénybe:
Megjegyzés: