Főoldal ADÓÜGYI MEGOLDÁSOK Cikkek - Költségvetési csalás (adócsalás)-- Magyar  English  Français  Deutsch  

KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS - ADÓCSALÁS

Költségvetési csalás – Növekvő tendencia

Az APEH és VPOP egyesülését követően a NAV 2010. évhez képest 2011-ben közel 3-szor annyi büntetőfeljelentést tett (2010-ben 1441, 2011-ben 4068 esetben). Az adóhatóság (NAV) az adófizetési kötelezettség teljesítésének érdekében egyre gyakrabban nyúl a fegyelmezési eszköztárában lévő büntető törvénykönyv 130. §-hoz a költségvetési csaláshoz. Teszi ezt azért, mivel sok esetben hiába történik meg az adóeltitkolás felderítése, magas adóhiány, bírság és késedelmi pótlék megállapítása adóellenőrzés során, ha annak megfizetése az adózótól nem várható. Az adóhatóság hatáskörének betartatásakor érvényesül a „BKV” effektus is azaz, ha a bliccelés nincs ellenőrizve és szankcionálva ki váltana jegyet az utazáshoz. Ráadásul az Európai Bíróság döntései sem kedveznek éppen a NAV-nak (Pl.: Fiktív-e a számla? korlátozható-e az ÁFA levonási jog), amelyet büntetőügyek megindításával tud kompenzálni. Az adócsalásra „specializálódott” céglovag vállalkozók körét a költségvetési csaláson kívül pedig a cégbejegyzéskor kötelezően elvégzett adóregisztrációs eljárással próbálják csökkenteni, amelyet például a kötelező cégmódosításkor minden vállalatnak végig kell járnia.

A költségvetési csalást a Btk. 2012. január 1. napjától nevesíti, amely az adócsalás tényállását váltotta fel. Nem csak az elnevezés hanem a tényállás is változott, természetesen a költségvetési csalás szigorúbb tényállási elemeket tartalmaz. Az adócsalás esetén mindig nagyon nehéz volt a szándékosság bizonyítása. A költségvetési csalás konkrétabb és szélesebb körű tényállási elemeket tartalmaz ezenkívül merít a csalás bűncselekményből.

Teljesen leegyszerűsítve költségvetési csalás akkor valósul meg ha a valósan fizetendő adót nem fizetjük be  illetve ha jogosulatlanul veszünk igénybe kifizetéseket (pl.: támogatás, visszaigénylés…), vagy ezzel kapcsolatosan szándékosan valótlant állítunk (pl.: adóbevallás). Ebből is kiderül, hogy a költségvetési csalás hatósági oldalról történő bizonyítása könnyebbé vált mint az adócsalásé.

A költségvetési csalások során történő védekezés pedig egy speciális jogi terület, amely teljes egészében különbözik a Btk. más bűncselekményekben történő védekezéstől. Ezért is nagyon fontos, hogy a jogi képviselőnek ha már az eljárás elindult tapasztalata legyen az adózásban és az ezzel kapcsolatos jogérvényesítésben, ráadásul az ilyen ügyekbe további adózási szakértő bevonása is indokolt és a nyilatkozattétel megtagadása ezen esetekben nem jó taktika. Ellenben a jogi védekezésen túl még sokkal fontosabb a megelőzés, azaz mindent el kell követni, hogy ne kövessünk el költségvetési csalást és költségvetési csalással kapcsolatos nyomozás lehetőleg ne induljon!

Költségvetési csalás akár 2-10 év börtön A költségvetési csalás a büntető eljárási törvény új fogalma szerint kiemelt jelentőségű ügy! Akár a legcsekélyebb súlyú elkövetés esetén is kaphatunk akár 2 évet is illetve akár 10 év börtön is kiszabható amelyet egy esetleges bűnszövetségben, bűnszervezetben történt elkövetés akár a kétszeresére is emelhet.

KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS

 A jogszabály szövegével élve (nem teljeskörű) Btk. 310§ (1)
„Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz…”
Ezenkívül a költségvetési csalás tényállását meríti ki a jövedéki termékekkel kapcsolatos szabályszegések is.

A költségvetési csalás leggyakrabban elkövetett problémái:
-    A vállalkozás sem adóbevallást, sem költségvetési befizetést nem teljesít,
-    Az adóbevallással (ÁFA bevallás) az adóhatóságot megtéveszti, mert például szimplán „0”-s bevallást nyújt be az adóhivatalhoz, miközben számlákat állít ki és ezeket nem szerepelteti a könyvelésbe, a kiállított számlák ÁFA tartalmát nem vallja be és nem is fizeti be (Ez az egyik leggyakoribb tényállása a költségvetési csalásnak) a költségvetésbe.
-    Az adóbevallásba a kiállított számlák ÁFA tartalmát beállítja, de valamilyen módon azt levonásba is helyezi. Ez történhet fiktív számlák beállításával vagy csak egy „tollmozdulattal” számlák nélkül vagy legrosszabb esetben számlák meghamisításával és így további bűncselekmény elkövetésével.
-    Számlagyár. Mind befogadói oldalon akik a költségeiket szeretnék növelni így adójukat csökkenteni, mind a számlakiállító oldalán aki a fiktíven kiállított számlák ÁFA tartalmát vagy egyáltalán nem vallja be vagy valamilyen módon levonásba is helyezi. Az adóhivatal ha az ilyen fiktív szervezeteket felderíti 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy költségvetési csalás miatt büntetőügyet indít, amely a számlabefogadóknál is vizsgálatot generál.
-    Jogosulatlan visszaigénylés – ÁFA csalás. Ugyan ez a fajta adócsalás fénykorát a rendszerváltást követő zavaros időkben élte, az adóhivatal erőfeszítése ellenére a manapság is fellelhető és szintén költségvetési csalás feljelentését vonhatja maga után. Itt természetesen nem azokról az esetekről van szó ahol a teljesítés téves időszakban történt bevallásra.
-    Jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás. Amikor a vállalkozás (esetleg magánszemély) úgy vesz igénybe támogatást, hogy azt nem a meghatározott céljára költi vagy egyáltalán nem lett volna jogosult a támogatásra, illetve jogosultságának látszatát keltette megtévesztve a hivatalt és károsítva a költségvetést.
- A cégeladás nem mentesít a felelősségre vonástól. A tartozás megfizetése illetve a felelősség alól nem mentesül automatikusan a cég tulajdonosa, vezetője ha eladja a cégét. A cég vezetése alatt keletkező vagy akár az eladást követően történt, de cégvezetés idejére folytatott adóellenőrzés illetve megállapított adóhiány felelőssége is terhelheti az akkori cégvezetőt, tulajdonost, amellyel kapcsolatban egyre több pert indít (és meg is nyer) az adóhivatal. Arról nem is beszélve, hogy ha utolérik a "strómant" magát védve valószínűleg sok mindent elárul a cégről amely akár a költségvetési csalást megalapozhatja,
- Vagyonkimentés - történhet a cég illetve a magánszemély vagyonának eladásával illetve elajándékozásával (ez inkább magánszemély esetén. Ezenkívül egyéb rafinált lehetőségekkel is lehet találkozni, amelyek ellen a NAV egyre gyakrabban fellép. Az adóhivatal a vagyonkimentést biztosítási intézkedéssel míg az átíratott vagyont bírói illetve büntetőjogi úton próbálja visszaszerezni.

A költségvetési csalás súlyosbító körülményei:
-    A jogszabály adócsalás esetében két kifejezetten súlyosbító körülményt emel ki, az egyik ilyen az üzletszerűen folytatott költségvetési csalás, tehát ha valaki rendszeresen és haszon szerzés céljából csal adót,
-    a másik pedig a bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás, azaz több ember tudatát átfogva és közös akarattal folytatják az adócsalást. Ebben a két esetben egyáltalán nincs lehetőség a büntetés korlátlan enyhítésére.
-    A bírói gyakorlat alapján további súlyosbító körülmények, hogy régebb óta vállalkozó, tehát a jogszabályi környezettel tisztában volt,
-    a költségvetési csaláson kívül további bűncselekményt is elkövetett (pl.: okirathamisítás, számvitel rendjének megsértése, csődbüntett…)

A költségvetési csalás leggyakoribb érintettjei a kereskedő cégek, melynek az egyik oka, hogy nagyobb tételekkel és kisebb árréssel dolgoznak, illetve esetleges gazdasági esemény nélküli költségvetési csalást ilyen cégekkel a legegyszerűbb elkövetni, mert csak adtak-vettek nem állítottak elő. A hírekben leggyakrabban az élelmiszer kereskedő, gabona, zöldség-gyümölcs, hús, cukor, olaj, gépjármű, színesfém egyéb jövedéki termékekkel kapcsolatos kereskedelem szerepel. További érintett iparágak az építőipar, a biztonsági őrző-védő takarító cégek, számítástechnikai cégek.

Költségvetési csalást elkövető cégek vezetői, tulajdonosai ellen a legtöbb esetben vagyonosodási vizsgálat is indul illetve vagyonelkobzást is elrendelnek.

Kapcsolódó cikkek:
- költségvetési csalás - számlagyár
- költségvetési csalás 2012 3/4 év statisztika - hatékony a NAV
- perek tucatjait indította az adóhivatal (céglovagok ellen) - mno.hu 2013.02.11.

KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS AJÁNLATKÉRÉS

Ne csaljon adót, kérje ki tanácsunkat! Amennyiben adózással, költségvetési csalással kapcsolatosan büntetőeljárás indult Ön ellen képviseljük az eljárás során. Az alábbi űrlap elküldésével ajánlatot kérhet tőlünk. Időpontot a legkönnyebben a +36-1-312-2222-es telefonszámunkon tud egyeztetni.

Név:
E-mail:
Telefonszám:
Melyik szolgáltatásunkat veszi igénybe:
Megjegyzés: