Főoldal ADÓÜGYI MEGOLDÁSOK Cikkek - Fordított ÁFA problémái -- Magyar  English  Français  Deutsch  

A fordított ÁFA fizetés hiányának felismerése – egy esetleges adóellenőrzés tükrében

I.    Mi is az a fordított ÁFA?
A fordított ÁFA fizetési kötelezettséget az ÁFA tv.. 142§-a szabályozza. A fordított ÁFA jelentése, hogy az általánostól eltérően az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti, természetesen akkor, ha belföldi ÁFA alanynak minősül. Amennyiben a beszerző magánszemély vagy alanyi adómentes stb.. akkor természetesen ő rá nem lesz érvényes a fordított ÁFA fizetési kötelezettség. Tehát a számlázási láncban az utolsó láncszemig mindenki „ÁFA mentes” azaz fordított ÁFA-s számlát állít ki (az előzőek figyelembevételével).


Nézzünk egy példát: nettó 1.000.000 Ft,- értékben igénybe veszünk kölcsönzött munkaerőt (2015. január 1-től esik teljeskörűen fordított adózás alá). Ebben az esetben a munkaerő kölcsönző számunkra fordított ÁFA-s számlát állít ki, azaz mi fogjuk a jelenleg 270.000 forintos ÁFA tartalmát megfizetni az adóhatóságnak és a munkaerő kölcsönző cégnek csak a nettó 1.000.000 Ft,- összeget utaljuk át. Így a bevallásunk alapján, ezen számlával kapcsolatosan 270.000 forint fizetendő és 270.000 forint levonható adót fogunk szerepeltetni. Kvázi ezen összeggel kapcsolatosan nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség, szemben azzal, hogy idáig a szállítónak ki kellett fizetni és legkorábban a teljesítés időpontja szerinti bevallási időszakban tudtuk azt levonásba helyezni.


Egy másik példánál maradva egy magánszemélynek végzett építési engedélyköteles ingatlan építkezésében villanyszerelő alvállalkozóként veszünk részt, amely munka értéke nettó 4.000.000 forint, de a kisegítő munkákra további alvállalkozó munkáját vesszük igénybe 1.000.000 forint értékben. Leegyszerűsítve ebben az esetben az alvállalkozó számunkra nettó 1.000.000 forintos számlát fog kiállítani és mi nettó 4.000.000 forintos számlát fogunk kiállítani a fővállalkozónak. Azaz az igénybe vett szolgáltatás után 270.000 forint ÁFA-t fogunk + és – ban szerepeltetni a bevallásunkban, míg a fővállalkozó fizeti meg az általunk kiállított számla 1.080.000 forint ÁFA tartalmát, amelyet ő is + és – ban is szerepeltet a bevallásában, ellenben mivel a végfelhasználó nem ÁFA alany ezért a tőle kapott ellenérték utáni ÁFA összeget ő fogja megfizetni. Tegyük fel a fővállalkozó a villanyszerelési munkát nettó 5.000.000 forintért számlázza ki az építtetőnek. Ebben az esetben egyéb körülményeket figyelmen kívül hagyva a fővállalkozó fog 1.350.000 forint ÁFA-t befizetni az állam részére. Tehát így a láncolat alján szereplő alvállalkozó a 270.000 forintos ÁFA-t nem tudja „elsumákolni”. Sok esetben ezek az összegek pedig még nagyobb arányúak voltak.

Tehát ha nagyon leegyszerűsítve nézzük akkor az alvállalkozói láncolatban senki sem fizet ÁFA-t, azaz azt nem is csalható el. Kizárólag a fővállalkozó bír annak a lehetőségével, hogy az ÁFA bevallási illetve fizetési kötelezettségének ne tegyen eleget, amely esetben adóvégrehajtási, felszámolási és a vezetők ellen akár büntetőjogi felelősségre vonási eljárás is indulhat.


II.    Milyen adóproblémák merülhetnek fel fordított ÁFA esetén?
Nagyon oda kell figyelni a fordított adózás alá eső vagy eshető tevékenységi körök tekintetében a helyes áfa fizetési mód meghatározására. Építőipari tevékenység esetén például a megrendelőnek kell arról nyilatkozni, hogy az ügylet fordított adózás alá esik és sok esetben nem kerül felismerésre. Ez általában azért szokott történni, mert új típusú tevékenységbe fog a vállalkozás vagy a jogszabály aktuális változására nem figyelnek oda vagy nem megfelelően alkalmazzák. Ezért fontos a fordított ÁFA fizetés alá eső tevékenységek ismeret illetve a könyvelővel szükség esetén adószakértővel történő egyeztetés.
A hibás áfa elszámoláshoz kapcsolódó számla korrekció és a bevallások önellenőrzése is sokszor bonyolult szakmai kérdés, ezért ezzel kapcsolatosan szükségessé válhat adószakértő bevonása.
Mindig a megrendelőnek a legfontosabb érdeke felismerni a fordított adózási kötelezettséget!

Nézzük meg milyen problémák merülhetnek fel adóellenőrzés során a fordított ÁFA fizetési kötelezettség fel nem ismerése vagy nem megfelelő alkalmazása esetén.


1, Megrendelői részről fővállalkozói esetben, azaz ha tovább nem tudunk fordított ÁFA-san számlázni. Az előző példánál maradva tegyük fel kifizettünk 4.000.000 forint + 1.080.000 forint ÁFA összeget az alvállalkozónak. Ebben az esetben az 1.080.000 forint ÁFA összeget vissza kell szereznünk az alvállalkozótól, de még valószínűleg azelőtt be kell fizetnünk az adóhivatalnak. Ellenben a legtöbb ilyen esetben az alvállalkozó már be is fizette az adóhivatalnak. Tehát ha nincs annyi likviditása akkor előbb vissza kell igényelnie, hogy ki tudja fizetni a részünkre. Ezt az esetet pedig bonyolíthatja, hogy visszaigénylő pozícióban van-e illetve kap-e kiutalás előtti ellenőrzést ami meghosszabbítja ezt az időt. Az adó visszaigénylés engedményezésére pedig hiába van lehetőség az a legtöbb esetben túl bonyolult és kivitelezhetetlen.


További problémát vet fel, ha minderre az adóhivatal adóellenőrzés során jön rá, mert akkor még bírsággal is számolnia kell, ami alapból 50%, de ebben az esetben a mértéke mérsékelhető. Ebben a Dr. Vilmányi Adószakértő Irodának sok és pozitív tapasztalata van, forduljon hozzánk ilyen fordított ÁFA ellenőrzési problémája esetén.


Összegezve a fővállalkozó futhat az ÁFA összege után (a példában 1.080.000 forint), hitelezheti meg, amelyet az alvállalkozójától kell behajtania, illetve ha az adóhivatal tárja fel a fordított adózás hiányát akár 50%-ig terjedő bírságot is kiszabhat (a példa szerint 590.000 forint ami kevesebb szokott lenni).


2, A fővállalkozó alvállalkozójának illetve minden olyan alvállalkozó szerepe aki további alvállalkozókat foglalkoztat, azaz be is fogadunk számlát és ki is számlázunk. Ugyancsak vegyük elő az előző példát. Normál ÁFA fizetés esetén, 270.000 forint ÁFA-t fizetünk tovább (azaz ennyivel kevesebbet vallunk be), míg 1.080.000 forint összegű ÁFA-t bevallunk amit nem nekünk kellene. Ha be is fizettük akkor 810.000 forintos különbözetet tudunk visszaigényelni, ennyivel vallottunk be többet a szükségesnél. Ebben az esetben vissza kell kérnünk az alvállalkozó részére kifizetett 270.000 forint ÁFA összeget és vissza kell fizetnünk a fővállalkozó által kifizetett 1.080.000 forintos ÁFA összeget. Az adójog igazságtalansága, hogy ebben az esetben is keletkezhet bírságunk, mivel a korrekcióhoz fűződő levonási jogunk a fordított ÁFA-s számla kiállításának (és a számla átadásának) időpontjában keletkezik és nem az eredeti teljesítési időpontban.

Amennyiben az alvállalkozónk időközben esetlegesen fizetésképtelenné válik komoly problémánk léphet fel, mivel a Fővállalkozó által visszakövetelt összeget nem fogjuk teljes egészében visszakapni az alvállalkozótól, ráadásul a helyzet nem a mi hibánkból idéződött elő. Ezért kell minden ügyletet ilyen szempontból megvizsgálni.

Összegezve a fővállalkozónak keletkezik az ÁFA összegére igénye velünk szemben, amelyet az alvállalkozónktól és az adóhivataltól kell behajtanunk.

III.    Ki veszi észre a fordított ÁFA számlázás hiányát?
1, saját magunk vesszük észre és nincs még adóellenőrzés
Ez lehet a gazdasági esemény bármely szereplője (fővállalkozó, alvállalkozó). Ebben az esetben „büntetlenül” azonnal fordított ÁFA-s javító számlákat kell kiállítani és önellenőrizni az ÁFA összegeket. Illetve természetesen meg kell ejteni az egymás közti elszámolást. A mihamarabbi önellenőrzés a lánc legvégén szereplő (fővállalkozó) legfontosabb érdeke a bírság elkerülése végett.


2, egyes adókötelezettségek ellenőrzése során derül ki
A legtöbb esetben adóhivatal hívja fel a figyelmet a vállalkozás részére, hogy tévesen normál ÁFA-s számlát állított ki és nem fordított ÁFA-s számlát. Amennyiben még csak egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálat van folyamatban, minél hamarabb meg kell ejteni az önellenőrzést még azelőtt mielőtt kiírnák a bevallások utólagos vizsgálatát, mivel ebben az esetben nincs adóbírság, maximum önellenőrzési pótlék.


3, bevallások utólagos vizsgálatának ellenőrzése
Amennyiben már bevallások utólagos ellenőrzését rendelte el az adóhivatal, amely keretében felmerül a fordított ÁFA alkalmazásának hiánya és ez a tény biztosan megállja a helyét, akkor egyetlen cél lehet elérni a bírság mértékének minél alacsonyabb összegben történő kiszabását. Ez természetesen mindig az adott helyzettől függ és tapasztalatunk szerint megfelelő képviselettel komoly eredményeket lehet elérni!

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken: Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda