Főoldal ADÓÜGYI MEGOLDÁSOK Cikkek - Vagyonosodási vizsgálat -- BTK becsléshez, vagyonosodás --- Magyar  English  Français  Deutsch  

Milyen BTK-s cselekmények esetén alkalmazhat becslési eljárást az adóhivatal vagyonosodási vizsgálat esetén?

Érdekesség képpen összeszedtük azon BTK-s cselekményeket, amelyekkel kapcsolatban ha eljárás van velünk szemben akkor már minden adott a hivatalnak a becslési eljárás alkalmazásához. Elég hosszú a lista

BTK XXXVI
VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

370§ Lopás (Magánindítvány)
371§ Rongálás (M)
372§ Sikkasztás (M)
373§ Csalás (M)
374§ Gazdasági csalás
375§ Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (M)
376§ Hűtlen kezelés (M)
377§ Hanyag kezelés
378§ Jogtalan elsajátítás (M)
379§ Orgazdaság (M)
380§ Jármű önkényes elvétele (M)
381§ Uzsora-bűncselekmény

XXXVIII
A PÉNZ- ÉS BÉLYEGFORGALOM BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

389§ Pénzhamisítás
390§ Pénzhamisítás elősegítése
391§ Bélyeghamisítás
392§ Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
393§ Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
394§ Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése

XXXIX
A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

395§Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés
korlátlanul enyhíthető aki az okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti
396§Költségvetési csalás
397§A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
398§ Jövedékkel visszaélés elősegítése

XL
PÉNZMOSÁS

399§ Pénzmosás
401§ A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
402§ Értelmező rendelkezés

XLI.
A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK

403§ A számvitel rendjének megsértése
404§ Csődbűncselekmény
404/A feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban
405§ Tartozás fedezetének elvonása
406§ Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység
407§ Saját tőke csorbítása
408§ Jogosulatlan pénzügyi tevékenység
409§ Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
410§ Bennfentes kereskedelem
411§ Tőkebefektetési csalás
412§ Piramisjáték szervezése
413§ Gazdasági titok megsértése

V. A költségvetési csalás
Mivel valószínűsíthetőleg ez lesz a leggyakoribb büntetőügy amikor az adóhivatal vagyonosodási vizsgálatot fog elrendelni és becslést alkalmazni, ezért érdemes tisztában lenni a költségvetési csalás tényállásával kapcsolatosan. Ha ezt megnézzük elég könnyedén eshet egy vállalkozó a költségvetési csalás áldozatául.

Itt fontos megjegyezni, hogy sokszor egy céges ellenőrzés keretében illetve következményeképpen tesz feljelentést a hivatal és máris teljeskörűen vizsgálhatóvá válik az azt elkövető személy vagyongyarapodása! Így nagy valószínűséggel lehet kiindulópontja egy céges vizsgálat és megállapítás.

Költségvetési csalás:

396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.