Főoldal Magyar  English  Français  Deutsch  

Színlelet szerződésekkel kapcsolatos szolgáltatásaink a moratórium lejártát követően

 

Mit jelent a színlelt polgári jogviszony?

Színlelt polgári jogviszonyról akkor beszélünk, ha a munkavégzési jogviszony által meghatározott szerződés elemei a munkajog tartalmi elemeit tükrözik, ellenben a foglalkoztató cég nem munkaszerződést köt és foglalkoztatottként jelenti be a munkavállalót, hanem egyéni vállalkozóként v. gazdasági társaságként megbízási v. vállalkozási szerződést köt. Azt, hogy mikor melyik fajta szerződéses jogviszonyt kell alkalmazni, a törvényen kívül a 7001/2005 számú FMM-PM együttes irányelv konkrétan és elemeinek irányultságát számszerűsíthetőleg meghatározza.

 

Mit jelent a moratórium, mire és meddig terjed ki?

A 2005. június 25-től hatályos szabályozás értelmében a 2004. január 1-től a moratórium időszakában – 2006. június 30-ig – nem hajthatók végre azok az adómegállapítások, melyek munkaviszonyt színlelt polgári jogviszonynak minősítése végett kerültek megállapításra. Amennyiben ezen megállapítások alapját képező színlelt szerződéseket 2006. június 30-ig a cég átminősíti illetve ezek a jogviszonyok megszűnnek és tényüket bejelentik az adóhivatal felé, abban az esetben a megállapítások nem kerülnek végrehajtásra. Amennyiben a megállapításból adódó jogkövetkezményt a vállalat megfizette az összeget részére visszafizetni nem lehet.

Ezenkívül a moratórium kiterjed arra is, ha a szerződés nélküli munkavállalót a moratórium lejáratáig a megfelelő hatóságokhoz bejelentjük, egyetemlegesen a színlelt szerződések átminősítésével ill. megszűnésével, a 2006. július 1-t követő ellenőrzésben megfelelőnek talált szerződést visszamenőlegesen az adóhatóság nem ellenőrzi.

 

Konkrétan milyen feltételeket kell teljesíteni, ahhoz hogy a hivatali jogkövetkezmények – ideértve az ellenőrzés által feltárt adó- és társadalombiztosítási kötelezettség megfizetését és a színlelt szerződés alapján jogosulatlanul gyakorolt áfa levonási jogot – alól mentesüljön?

-         a foglalkoztatónak a bejelentés nélkül foglalkoztatott ill. a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződések helyett munkaszerződést kell kötnie a munkajogi szabályok szerint,

-         ezen szerződés alapján foglalkoztatottakat az 1997. évi LXXX. Tv. szerint biztosítottként nyilvántartásba kell venni 2006. június 30-ig,

-         és az előbbiek megtörténtéről értesíteni kell az adóhatóságot.

 

A munkavállalónál tett ellenőrzés során állapíthat-e meg adóhiányt az adóhivatal?

Amennyiben a színlelt szerződés átminősítése megtörténik, a munkavállaló sem bírságolható, mivel az adókötelezettséget érintő jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

 

Milyen pénzügyi hátránya van a munkaszerződésnek a megbízási v. vállalkozási szerződéssel szemben?

Alapvetően a munkavállaló nettó fizetését kell figyelembe venni, mivel ebből az összegből él meg. A színlelt szerződés után a munkáltatónak ÁFA levonási joga van, azt egyszerűen költségként elszámolja, és nem kell a könyvelőnek a bérszámfejtésért többet fizetnie, ill. több könyvelőt felvenni.

A munkavállalónak lehetősége van különböző költségeket a bevétellel szembeállítva elszámolni, tehát jó „gazdálkodás" után akár a nyereségadót ill. osztalékadót és az ÁFA-t is megtakaríthatja.

Nézzünk egy konkrét példát: egy nettó 150.000 forintos fizetés után a munkáltatót megközelítőleg 335.000 forint költség terheli. Ha színlelt szerződés alapján kiállított 240.000 forintos bruttó számlát fizet ki a munkáltató, amelynek ÁFA tartalmát levonásba helyezheti, akkor a munkavállalónak az ÁFA megfizetése után fennmarad 200.000 forint bevétele, amely után kifizet, saját maga kicsit magasabb mint minimálbéres bejelentése kapcsán, 30.000.- forintot és elszámolja költségei nagy részét.

Így eljutottunk a körülbelüli egyenleghez, tehát a munkáltató egy átlagos jövedelmű munkavállalón megspórolt több mint 100.000,- forintot, a teljes kifizetés 1/3-át.

 

Melyek azok a legfontosabb alapelvek amelyeket a hivatal vizsgál egy szerződés minősítésekor?

Erre irányul a 7001/2005 számú Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium és Pénzügyminisztérium együttesen kiadott irányelve, melyet honlapunkról letölthetnek.

Terjedelmi korlátok miatt röviden tekintsük át a minősítési rendszer felépítését.

Vannak a munkaviszonyt meghatározó általános megállapítások és ezen belül is elsődleges és másodlagos jegyek. Általános jogelv, hogy a szerződéseket valóságos tartalmuk szerint kell megítélni, és minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződési akaratot hordozza, színlelt szerződés, amely semmisnek tekintendő. Tehát alá kell a szerződéseket támasztani.

Elsődleges minősítő jegyek: 1. a munkakör ill. feladat meghatározása, 2. személyes munkavégzési kötelezettség, 3. munkavállaló rendelkezésre állása, 4. alá-fölérendeltségi viszony.

Másodlagos minősítő jegyek: 1. irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog; 2. munkaidő beosztásának meghatározása, 3. munkavégzés helye, 4. munka díjazása, 5. munkaeszköz használata 6. munka feltételeinek biztosítása, 7. írásbeliség.

Ezen minősítő jegyek számszerű megfelelősége alapján az adóhivatal számtani átlagot húz. Amennyiben 11 vizsgált jegyből 6 munkaviszonyt tükröz akkor a szerződést automatikusan munkaviszonynak tekintik.

Az APEH az adóellenőrzés során – ellentétben a munkaügyi ellenőrzéssel – a színlelt szerződéseket nem minősíti át, azonban arra az adó- és járulékkövetkezmények tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályok szerint állapítja meg az adó- és járulékfizetési kötelezettséget.

 

 

Mit javasolunk a vállalatoknak?

Mindenféleképpen nézzék át szerződéseiket a hivatkozott irányelv alapján és amennyiben azok tartalma nem megfelelő, 2006. június 30-ig módosítsák vagy szüntessék meg azokat. Amennyiben 2004. január 1. és 2006. június 30. között jogerős adóhatósági határozat született akkor az átminősítést a bejelentési kötelezettségnek megfelelően jelentsék be az adóhivatal felé. Amennyiben az előző időintervallumban jogerősen megállapított adóhiányt nem fizették be és a bejelentési kötelezettségüknek megfelelően július végéig annak eleget tesznek, utólagos ellenőrzést követően az adóhivatal határozatában megállapított adóhiányt törli.

Amennyiben 2004. január 1. és 2006. június 30-a között az adóhivatal megállapítást nem tett, ellenben a színlelt szerződéseket átminősítettük, ebben az esetben a munkáltatónak bejelentési kötelezettsége az adóhivatal felé nem keletkezik. Az adóhivatal a szerződéses jogviszony megfelelősége esetén, a szerződéseket 2006. június 30-a előtt nem vizsgálja, visszamenőleges megállapítást nem tesz.

Ha a szerződést munkaviszonnyá 2006. június 30-a után minősítjük át, az adóhivatalnak lehetősége van a szerződés visszamenőleges vizsgálatára és adóhiány megállapítására. A munkaviszony TB felé történő kötelező bejelentés szigorúsága miatt a moratórium határidejét követően 2006. június 30-ra vagy előbbre bejelenteni munkajogviszonyt egyáltalán nem vagy bírság ellenében tudunk.

A színlelt szerződésekkel kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatásaink 2006. június 30-a után: A moratórium után.

Ajánlatkérés

Az alábbi űrlap elküldésével Ön ajánlatot kérhet tőlünk szerződései véleményezésére, melyet az űrlap beküldésétől számítva legkésőbb 1 munkanapon belül megküldünk az Ön részére. Az ajánlatkérés ingyenes. Amennyiben ajánlatunkat elfogadja, az abban szereplő elérhetőségeinkre kell eljuttatnia a problémás szerződéseket véleményezésre. Munkánkat az ajánlatban szereplő összeg megérkezése után kezdjük el. A számlát postai úton küldjük meg az Ön részére.

Cégnév:
Cégvezető/Megrendelő:
E-mail címe:
Telefonszáma:
Véleményezendő szerződések száma:
Szerződésekkel kapcsolatos megjegyzés
Számlázási név:
Számlázási cím:
Levelezési cím: