Főoldal ADÓÜGYI MEGOLDÁSOK Cikkek - Adóellenőrzés, revízió -- Magyar  English  Français  Deutsch  

Adóellenőrzés

Az adóellenőrzés lényege:

Adóellenőrzés során az adóhivatal munkatársai az általunk beadott bevallások valódiságát illetve azokban foglalt bizonylatok eredetiségét, és az azokkal alátámasztott gazdasági esemény megtörténtét és számviteli törvénynek megfelelőségét vizsgálják.


Adóellenőrzéssel kapcsolatos hasznos írásaink:

Vagyonosodási vizsgálat

ÁFA ellenőrzés

Adóeljárási szakmai blogunk


Az adóellenőrzésre történő kiválasztás (Kiknél indít adóellenőrzést a NAV?):

Egy vállalkozás életében mindig fokozott izgalom követi az adóellenőrzést, ezért fontos kérdés, hogy mely tényezők vezethetnek adóellenőrzés elrendeléséhez. Az adóhivatal 2014. évi adóellenőrzési irányelvében is meghatározza, hogy elsősorban a jelentős kockázatot hordozó adózók ellenőrzésére összpontosít! Ez az adórevíziós irányultság már évek óta megvan. Az adóhivatal erre fel is állított egy kiválasztó algoritmust, amelynek a neve "RADAR" rendszer és amely az adóhivatal által rendelkezésre álló adatokból nyer ki és vet össze információkat, hogy a minél kockázatosabb vagy éppen szokatlan adózási szokásokat kiszűrje és adóellenőrzésre jelölje ki az adózókat. Ezen adózói adatbázis a "RIASZT" állomány, illetve a Kockázatos Kapcsolatok Információs Állománya a "KoKaIn" állomány, amely az adóregisztrációs eljárások során is segítséget nyújt a hivatalnak.


A teljes részletesség nélkül néhány adóellenőrzésre történő kiválasztási ok:

- az adóhivatal megjelöli a kockázatosabb tevékenységi köröket pl.: építőipar, kereskedelem (autó, gabona, zöldség gyümölcs, cukor, számítástecnika, színesfém...), biztonsági-őrzés védelem, takarítás, bizonyos üzletviteli tanácsadó cégek....

- adóellenőrzést generálhat az adózó adóbevallása, illetve annak hiánya,

- a cégnyilvántartásra kötelezett vállalkozások beszámolója, mérlege is nyilvános, amiből nagyon fontos információkat nyer az adóhivatal, ráadásul ha az adózók nem helyezik letétbe könnyen törölhetik az adószámukat. Adóellenőrzést generáló beszámolóproblémák: évek óta folyamatos veszteség bevallása, nyereségminimalizálás (itt mindig az árbevételhez viszonyított %-os érték számít) esetében az adóhivatal az esetlegesen rendelkezésre álló iparági átlaghoz viszonyít,

- magas rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön) esetén egyes adókötelezettségek ellenőrzését írhatja ki az  adóhivatal és akár vagyonosodási vizsgálat is lehet a vége,

- folyamatosan székhelyet (adózási területet) váltó adózók,

- fokozott adóhatósági felügyelet elrendelésével kapcsolatos adatok,

- induló vállalkozás esetén szokatlanul magas árbevétel, amelyhez nagyon alacsony nyereség vagy veszteség társul

- az adóhivatal korábbi adataiból, adatgyűjtés alapján induló adóellenőrzés  (lényegében véve korábbi adóellenőrzés adataiból, más partnernél végzett adóvizsgálat adataiból illetve próbavásárlás és olyan vásárlások adataiból, amelyekről a vállalkozónak még csak tudomása sincs)

- közösségi illetve határon átnyúló gazdasági kapcsolatok esetén,

- magas árbevételt kevés munkavállalóval vagy akár munkavállaló nélkül elérő vállalkozások,

- egyéb az adóhivatal éppen aktuális ellenőrizendő területeire illetve egyes iparágak esetében észlelt egyedi adottságokra fókuszáló eltérések is képezhetik adóellenőrzés alapját (pl.: online kereskedelem - Vaterás adóellenőrzések,....)


Az adóellenőrzés folyamata:

Az adóellenőrzés a megbízólevél adózó általi aláírásával vagy az adózó levél útján történő kiértesítésével kezdődik. Ezen időpont után az adózónak az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak önrevízióval való módosítására nincs lehetőség.

Ezt követően az adóhivatal az adózóval és a könyvelővel felveszi a kapcsolatot és a vizsgált időszak bizonylatait (számlák) és az azokat alátámasztó iratokat (igazolások, szerződések) vagy az adózónál vagy a hivatalban megvizsgálják.

Ezzel egyidejűleg a gazdasági eseményekről illetve az adózóval kapcsolatos bevallásokról az adózót vagy meghatalmazott képviselőjét nyilatkoztatják, alapvetően a „gyanús" számlákkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatosan.

A „gyanús" bizonylatokkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatos nyilatkozattétel folyamán dől el a revízió kimenetelének döntő része, ezért ajánljuk minden esetben adóügyekben jártas képviselő (adószakértő, ügyvéd) meghatalmazását az eljárás során.

 

Az adóellenőrzés irányultsága:

Az ellenőrzés két tényezőre irányul. Ezek az ellenőrzéssel érintett adónemek és az ellenőrzéssel érintett időszak (időintervallum).

Az adóellenőrzés adónemi irányultsága például: áfa, személyi jövedelemadó, társasági adó ellenőrzés (leggyakrabb az ÁFA revízió) vagy lehet átfogó vizsgálat, azaz az összes adónemre kiterjedő revízió.

Az időszaki irányulhat egy hónaptól akár több évre is (maximálisan 5 év).

Nézzünk egy példát: Az XY Kft 2006. évi ÁFA bevallásainak utólagos vizsgálata.


Az adóellenőrzések leggyakoribb fajtái:

- Egyes adókötelezettségek ellenőrzése: az adóhivatal az iratok meglétét, a könyvvezetési kötelezettségnek megfelelőségét vizsgálja, adóhiányt nem tud megállapítani, de bírságot tud kiszabni. Nagyon sok esetben a bevallások utólagos ellenőrzését megelőző vizsgálat, amelyet csak akkor folytatnak le ha az egyes adókötelezettségek ellenőrzése során problémákat tártak fel, ugyanis ez nem keletkeztet adóellenőrzéssel lezárt időszakot.

- Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzés: ez az adózók által legrettegettebb adóellenőrzési forma, amely következményeként a revízió adóhiányt és szankcióit állapíthat meg és bírságolhat. Ezen adóellenőrzési fajta megkezdése után már nincs lehetőség önellenőrzésre.

- Kiutalás előtti ellenőrzés: amennyiben visszaigénylünk (vagy adónemek között átvezetünk) az adóhivataltól adóforintokat, akkor azok kifizetésére az adóhivatal mindig különösen ügyel. Ez az ellenőrzési típus a bevallások utólagos ellenőrzésére hasonlít, ugyanúgy kemény szankciókat állapíthat meg velünk szemben, illetve elhúzódása komoly likviditási problémákat okozhat cégünknél.

- Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés: önmagában véve az egyes adókötelezettségek ellenőrzéséhez hasonlító ellenőrzés, mert önmagában adóhiányt nem állapít meg, de amiért kiemelten rettegett adóellenőrzés fajta, mivel nagyon sok esetben a NAV nyomozóhatóságának tevékenysége alapján kerül elrendelésre, azaz esetleges bűncselekmény kapcsán! Azaz aki ilyen ellenőrzést kap nagy valószínűséggel felmerül a lehetősége, hogy a NAV egy másik hatósága már nyomoz az ügyben vagy esetlegesen nyomozni fog. Amennyiben az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés problémákat tár fel, biztosak lehetünk a bevallások utólagos vizsgálatának történő ellenőrzésében, amennyiben az még ekkor nincs folyamatban.

- Adatgyűjtésre irányuló adóellenőrzés: lényegében véve a NAV munkatársai nyíltan vagy burkoltan (tudomásunk nélkül) gyűjtenek adatokat tevékenységünkről, elrakják számláinkat, blokkjainkat vagy próbavásárlást tartanak stb...

 

A revízió lehetséges kimenetelei, veszélyei:

A revízió során a legjobb eset ha az nem tesz megállapítást, tehát könyvelésünket, bizonylatainkat, számláinkat, nyilatkozatainkat rendben találta. Ez azonban az esetek kisebb része.

A lefolytatott ellenőrzés során az adóhivatal adókülönbözetet, adóhiányt tárhat fel.

Az adóhiány megállapításán kívül, ha a hivatal a valóságot nem takaró bizonylatokat talál (fiktív számlák, gazdasági eseményt nem takaró számlák, költségek…), abban az esetben adócsalás miatt hivatalból büntetőeljárást kezdeményezhet. 2010-ben 1441 esetben indított büntetőfeljelentést az APEH. A VPOP-val történt összeolvadás és a nagyobb hatékonyság illetve döntéshozói szándék miatt 2011-ben 4068 esetben tett büntetőfeljelentést az adóhivatal! Tehát egy év alatt (2010-hez viszonyítva) közel 3-szor annyi büntetőfeljelentést tett az adóhatóság, ahogy azt írásainkban is előre jeleztük.

Amennyiben az adóhivatal adóhiányt talál az adózónál az ellenőrzést számos esetben kiterjeszti további időszakokra és adónemekre (kiemelten figyelve a társasági adóra).

Amennyiben az adózónál gazdasági eseményeket nem tartalmazó bizonylatokat talál, biztosra vehetjük, hogy a hivatal kapcsolt ellenőrzést folytat le a bizonylatba szereplő másik fél v. felek érintett bevallási időszakaira is. Tehát a valóságot nem megfelelően tükröző bizonylatok vagy a bizonylatok nem megfelelő könyvvitele kapcsán számos a velünk kapcsolatban álló vállalatokat is leellenőriz az adóhivatal.

 

Nézzünk egy konkrét példát: Amennyiben a társaságnál ÁFA különbözetet, azaz ÁFA hiányt állapít meg a hivatal nemcsak a hiány és a pótlékok megfizetésével kell számolnia, hanem majdnem biztos hogy a hivatal a társasági adóra is kiterjeszti a vizsgálatot. Ennek az oka, hogy az ÁFA a bevétel után (ÁFA-s tevékenység) kerül megállapításra, így ha több ÁFA-t kellett volna az adóhivatal szerint bevallanunk vagy nem számolhattunk volna el bizonyos költségeket akkor, annak a társasági adó vonzata is magasabb lett volna.

Mindenféleképpen fontos megjegyezni, hogy a hivatal nem csak az adózó terhére, hanem a javára is tehet és a feltételek fennállása esetén kell is megállapítást tennie!

 

Az adóhiány megállapítása után:

Sokkal nehezebb a helyzet, ha a hivatal jogerős határozatában megállapítja az adóhiányt, mint amikor az adóellenőrzés elrendeléséről értesít minket a hivatal.

Meglévő határozatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül legkésőbb meg kell fellebbeznünk, illetve igazolnunk kell a cégvezető akadályoztatottságát.

Ezt követően csak méltányossági eljárás keretében van lehetőség a kiszabott bírság és pótlékok csökkentésére, illetve ha a hivatal számítási hibát vét.


Statisztika:

Az adóhivatal 2005-ben 138 ezer a bevallások utólagos ellenőrzésére szolgáló ellenőrzést folytatott le,melyeknek következtében 185,8 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg és ennek nyomán 127,6 milliárd forint szankciót (bírság, pótlék) szabott ki az APEH.

Az információk az adóhivatal 2005-ös évre kimutatott statisztikájából származnak. Elérhető ide kattintva: Sajtótájékoztató az APEH 2005-ös tevékenységéről

2007-ben 357 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg és 212 milliárd forint szankciót szabott ki az adóhivatal. Sajtótájékoztató APEH 2007

2008-ban az APEH revizorai 468 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg és 304 milliárd forint szankciót szabtak ki az adózókra.

Sajtótájékoztatót APEH 2008. évi eredményeiről

2011-ben az adóellenőrzések során megállapított nettó adókülönbözet 407 milliárd forint volt, melyre 301 milliárd forint szankciót szabtak ki.

 

Amennyiben Önt adóellenőrzés kezdetéről értesítik ki vagy megbízólevelet ír alá a lehető leghamarabb forduljon adóügyekben jártas adószakértőhöz, ügyvédhez, hogy a revízió negatív következményeit a lehető leghatékonyabban tudja elkerülni.

 

Az APEH elnöke minden évben közzé teszi az adóhivatal által az adott évben indítandó ellenőrzések legfontosabb irányvonalát, az adott évben kiemelten ellenőrizendő adózók körét.

2009-ben kiemelten számíthatnak adóellenőrzésre (APEH által közzétett tájékoztató)

2013. évi adóellenőrzési irányelv (kik számíthatnak leginkább adóellenőrzésre

 

Adóblogunkban adóellenőrzéssel kapcsolatosan megjelent hasznos és érdekes írások

 vissza-->

adóhírlevélre feliratkozás-->

honlapunkkal kapcsolatos véleménye fontos számunkra -->

Kérjen ajánlatot

Amennyiben Önt adóellenőrzés megkezdéséről értesítették, vállalatánál adóellenőrzés van folyamatban v. a megállapítást megkapta forduljon hozzánk minél hamarabb, az első két esetben lehetőleg a nyilatkozattétel megtörténte előtt. Az ajánlatkérés ingyenes.

Cégnév:
Név:
E-mail cím:
Telefonszám:
Számlázási cím:
Adóellenőrzési ügyének állása:
Megjegyzés
 
2013_SAJTOTAJEKOZTATO_ellenorzesi_iranyelv.pdf [348 920 bytes]
PDF dokumentum
2014_adoellenorzesi_iranyelv.pdf [565 353 bytes]
PDF dokumentum
apeh_2009_adoellenorzesi_feladatok.pdf [274 621 bytes]
PDF dokumentum
Adóellenőrzési irányelv 2009
NAV_2013_ellenorzesi_iranyelv.pdf [188 809 bytes]
PDF dokumentum