Adóellenőrzés

Az adóellenőrzés lényege:

Adóellenőrzés során az adóhivatal munkatársai az általunk beadott bevallások valódiságát illetve azokban foglalt bizonylatok eredetiségét, és az azokkal alátámasztott gazdasági esemény megtörténtét és számviteli törvénynek megfelelőségét vizsgálják.

Az adóellenőrzés folyamata:

Az adóellenőrzés a megbízólevél adózó általi aláírásával vagy az adózó levél útján történő kiértesítésével kezdődik. Ezen időpont után az adózónak az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak önrevízióval való módosítására nincs lehetőség.

Ezt követően az adóhivatal az adózóval és a könyvelővel felveszi a kapcsolatot és a vizsgált időszak bizonylatait (számlák) és az azokat alátámasztó iratokat (igazolások, szerződések) vagy az adózónál vagy a hivatalban megvizsgálják.

Ezzel egyidejűleg a gazdasági eseményekről illetve az adózóval kapcsolatos bevallásokról az adózót vagy meghatalmazott képviselőjét nyilatkoztatják, alapvetően a „gyanús" számlákkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatosan.

A „gyanús" bizonylatokkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatos nyilatkozattétel folyamán dől el a revízió kimenetelének döntő része, ezért ajánljuk minden esetben adóügyekben járta ügyvéd vagy megfelelő adószakértő képviseletét az eljárás során.

Az adóellenőrzés irányultsága:

Az ellenőrzés két tényezőre irányul. Ezek az ellenőrzéssel érintett adónemek és az ellenőrzéssel érintett időszak (időintervallum).

Az adóellenőrzés adónemi irányultsága például: áfa, személyi jövedelemadó, társasági adó ellenőrzés (leggyakrabb az ÁFA revízió) vagy lehet átfogó vizsgálat, azaz az összes adónemre kiterjedő revízió.

Az időszaki irányulhat egy hónaptól akár több évre is (maximálisan 5 év).

Nézzünk egy példát: Az XY Kft 2006. évi ÁFA bevallásainak utólagos vizsgálata.

A revízió lehetséges kimenetelei, veszélyei:

A revízió során a legjobb eset ha az nem tesz megállapítást, tehát könyvelésünket, bizonylatainkat, számláinkat, nyilatkozatainkat rendben találta. Ez azonban az esetek kisebb része.

A lefolytatott ellenőrzés során az adóhivatal adókülönbözetet, adóhiányt tárhat fel.

Az adóhiány megállapításán kívül, ha a hivatal a valóságot nem takaró bizonylatokat talál (fiktív számlák, gazdasági eseményt nem takaró számlák, költségek…), abban az esetben adócsalás miatt hivatalból büntetőeljárást kezdeményezhet. 2005-ben 1943 esetben indított büntetőfeljelentést az APEH.

Amennyiben az adóhivatal adóhiányt talál az adózónál az ellenőrzést számos esetben kiterjeszti további időszakokra és adónemekre (kiemelten figyelve a társasági adóra).

Amennyiben az adózónál gazdasági eseményeket nem tartalmazó bizonylatokat talál, biztosra vehetjük, hogy a hivatal kapcsolt ellenőrzést folytat le a bizonylatba szereplő másik fél v. felek érintett bevallási időszakaira is. Tehát a valóságot nem megfelelően tükröző bizonylatok vagy a bizonylatok nem megfelelő könyvvitele kapcsán számos a velünk kapcsolatban álló vállalatokat is leellenőriz az adóhivatal.

Nézzünk egy konkrét példát: Amennyiben a társaságnál ÁFA különbözetet, azaz ÁFA hiányt állapít meg a hivatal nemcsak a hiány és a pótlékok megfizetésével kell számolnia, hanem majdnem biztos hogy a hivatal a társasági adóra is kiterjeszti a vizsgálatot. Ennek az oka, hogy az ÁFA a bevétel után (ÁFA-s tevékenység) kerül megállapításra, így ha több ÁFA-t kellett volna az adóhivatal szerint bevallanunk vagy nem számolhattunk volna el bizonyos költségeket akkor, annak a társasági adó vonzata is magasabb lett volna.

Mindenféleképpen fontos megjegyezni, hogy a hivatal nem csak az adózó terhére, hanem a javára is tehet és a feltételek fennállása esetén kell is megállapítást tennie!

Az adóhiány megállapítása után:

Sokkal nehezebb a helyzet, ha a hivatal jogerős határozatában megállapítja az adóhiányt, mint amikor az adóellenőrzés elrendeléséről értesít minket a hivatal.

Meglévő határozatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül legkésőbb meg kell fellebbeznünk, illetve igazolnunk kell a cégvezető akadályoztatottságát.

Ezt követően csak méltányossági eljárás keretében van lehetőség a kiszabott bírság és pótlékok csökkentésére, illetve ha a hivatal számítási hibát vét.

Statisztika:

Az adóhivatal 2005-ben 138 ezer a bevallások utólagos ellenőrzésére szolgáló ellenőrzést folytatott le,melyeknek következtében 185,8 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg és ennek nyomán 127,6 milliárd forint szankciót (bírság, pótlék) szabott ki az APEH.

Az információk az adóhivatal 2005-ös évre kimutatott statisztikájából származnak. Elérhető ide kattintva: Sajtótájékoztató az APEH 2005-ös tevékenységéről

2007-ben 357 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg és 212 milliárd forint szankciót szabott ki az adóhivatal. Sajtótájékoztató APEH 2007

2008-ban az APEH revizorai 468 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg és 304 milliárd forint szaknciót szabtak ki az adózókra.

Sajtótájékoztaót APEH 2008. évi eredményeiről

Amennyiben Önt adóellenőrzés kezdetéről értesítik ki vagy megbízólevelet ír alá a lehető leghamarabb forduljon adóügyekben jártas ügyvédhez, gyakorlott adószakértőhöz, hogy a revízió negatív következményeit a lehető leghatékonyabban tudja elkerülni.

Az APEH elnöke minden évben közzé teszi az adóhivatal által az adott évben idítandó ellenőrzések legfontosabb irányvonalát, az adott évben kiemelten ellenőrizendő adózók körét.

2009-ben kiemelten számíthatnak adóellenőrzésre (APEH által közzétett tájékoztató)

Adóblogunkban adóellenőrzéssel kapcsolatosan megjelent hasznos és érdekes írások

 vissza-->

adóhírlevélre feliratkozás-->

honlapunkkal kapcsolatos véleménye fontos számunkra -->

apeh_2009_adoellenorzesi_feladatok.pdf [274 621 bytes] PDF dokumentum