A vagyonosodási vizsgálat buktatói
Hogyan kerülhet az adóhatóság látókörébe, hogy néz ki egy vagyonosodási vizsgálat, milyen lehetőségekkel rendelkezik a megállapítás elkerülése érdekében, és milyen szankciói vannak az eltitkolt jövedelemnek?
A vagyonosodási vizsgálatok lefolytatására 1996 óta van törvényi lehetőség, mely ellenőrzési fajtát a hivatal ezidáig széleskörben nem alkalmazott. A vagyonosodási vizsgálat számos ponton hasonlít a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások vizsgálatára, ellenben sokkal nagyobb szerepet kap az adó revizor általi valószínűsítése, azaz a becslés, melyben köztudottan és jogszabályilag megengedő módon nem alátámasztott tények alapján is lehetőség van adóalap megállapítására! (Bővebben: „Belenyugodjunk-e az adóhivatali becslésbe"?)
Számos esetben a hozzánk fordulóknak nem kellene álmatlan éjszakákban szenvedni egy vagyonosodási vizsgálattól, ha a régebbi jogügyleteik le lennének "papírozva" a jognak megfelelően. Tehát sokszor csak a valós gazdasági esemény megfelelő jogi keretek közé szorításának hiánya okozza a problémát, aminek a hiányában természetesen az adóhivatali revízió során biztosan adómegállapításra és annak szankcionálására kell számítania.
Hogyan kerülhetünk az adóhatóság látókörébe?
A 2007. évet megelőző évek tendenciái szerint vagyonosodási vizsgálat áldozatává csak az vált akit feljelentettek vagy névtelenül vizsgálatot kértek ellene, esetleg a bíróság a valós jövedelem megállapítására az adóhatóságot kérte fel. Ez számos esetben különböző üzleti partnerkapcsolat megromlása vagy magánügyi vita esetén következett be. Ezentúl a pénzintézetek gyanús pénzmozgásokról tett kötelező bejelentései alapján számíthattunk ellenőrzésre, meghatározott összegű gyanús készpénzmozgás esetén. Tehát az adóhivatal önszántából - ellentétben a többi ellenőrzési formával és az ellenőrzési irányelvben kitűzött célok hiányában – nem indított vagyonosodási vizsgálatot.
Ellenben a kormányprogram 2007-re 10.000 vizsgálat lefolytatását tűzte ki célul, melyre a felkészülést a 2006. év második felétől kezdődő vizsgálatok és a felvett vagy átcsoportosított revizorok is biztosítják. Ez a mennyiség szakértők szerint előreláthatólag eltúlzottnak számít, sőt sokan érezhetik, hogy 10 milliós népességgel számolva az esélye a kijelölésre 0,1 %-ék. Azonban ha figyelembe vesszük az aktív munkát végzők létszámát, melyből a „klasszikus értelembe vett" alkalmazottakat és köztisztviselőket, közalkalmazottakat levonva egy megtisztított sokkal kisebb halmazt kapunk.
A vizsgálati kiválasztás további lehetőségeit adja az is, hogy az APEH átvette a 2007-es évben az illeték kiszabásával, megfizetésével és behajtásával összefüggő feladatokat. Ez azt jelenti, hogy az összevonásnak köszönhetően az adóhivatal közvetlenül hozzáfér azokhoz az információkhoz, hogy ki, mikor, milyen autót, ingatlant vásárolt, így az illető bevallásaival összevetve (vagy anélkül), akár bizonyos küszöbszámok figyelembevételével könnyedén meghatározhatók kinél kell (érdemes) vizsgálatot indítani. Ehhez jöhet hozzá a későbbiekben a luxus vagy ingatlanadó bevallás (egyelőre csak tervezet).
Másik meghatározó fontosságú terület azokat érinti, akik a cég pénzét elköltötték, magánfogyasztásra használták fel és kénytelenek voltak tagi kölcsön nyújtására, a bevételek és kiadások szintbe hozására. Erre a hivatal kiemelt figyelmet fordít, mivel lehetőséget is adott 2006. június 9-ig a felhalmozódott tagi kölcsön elengedése miatt képződő nyereségből 2006-ban, bizonyos feltételek mellet kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetésével vehették ki az osztalékot.
Az adóhivatal célja a vagyonos társadalmi réteg vizsgálata, ezért a luxusjavak tulajdonosai, igénybevevői kiemelten számolhatnak a vagyonvizsgálatra.
Hogy néz ki egy vagyonosodási vizsgálat?
Az előző fejezetben leírt módszerek alapján kiválasztott adózóknál a revizorok az adózó tulajdonát, életszínvonalát, kiadásait állítják szembe az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmének összegével. Az adóhivatal a vizsgálatot elévülési időn belül (5+1 év) végezheti. Eltérés és adóhivatali becslés esetén a bizonyítási teher megfordul. Az ügyfél nyilatkozatai és hiteles dokumentumainak ellenbizonyítása alapján azonban az adóhatóság kérhet adatszolgáltatást az elévülési időn túl is a pénzintézetektől, földhivataloktól, cégbíróságtól, okmányirodától, közjegyzőktől, cégektől. Ellenben ha ezeket hitelt érdemlően az adózó nem tudja igazolni a gyakorlatnak megfelelően a revizor az elévülési idő legkorábbi időpontjában begyűjti az adatokat adózó jövedelmi és tulajdoni helyzetéről (megtakarítás, ingatlan, gépjármű…), és összeveti az attól számított vagyongyarapodást az adózó által bevallott jövedelemmel. Így megtörténhet, hogy az egyébként gyanútlanul védekező elévülési időn kívülre eső nem hitelt érdemlő nyilatkozatok eredménye a vagyonosodási vizsgálat teljes elévülési időre való kiterjesztése. Erre elrettentő példa a BAZ. Megyei Bíróság 19. K.21.196/2004/21. számú ítélete.
Milyen lehetőségekkel rendelkezik Ön mint adózó?
Amennyiben folyamatosan minimálbérre volt bejelentve, cégének pénzét magáncélra vagy igazolatlanul költötte el és ez egyértelműen látszik vagyoni helyzetéből, életszínvonalából, akkor a megállapítás (és esetleges adócsalás) elkerülése érdekében 2006. december 31-ig 2006. június 9-ét megelőző időszakra „büntetlenül" adhatott be önrevíziót, melyben szereplő nem bevallott összeg után sem önellenőrzési, sem késedelmi pótlékot nem kellett fizetnie, sőt automatikusan összeghatár szerint 12-60 havi részletfizetést kap az adóhivataltól.
Egy közbenső megoldás, amennyiben nem osztalékként vesszük ki pénzünket, hanem tulajdonunkat, ingatlanunkat adjuk bérbe vállalkozásunknak, melyből igazoltan bevételünk származik. úgy az osztalék kivétnél kedvezőbb adózási feltételekkel juthatunk magáncélú felhasználású jövedelemhez, mellyel igazolhatjuk vagyongyarapodásunkat is.
Az előző részben vázolt adózói nyilatkozat megtételét semmi esetre sem ajánljuk ügyvéd jelenléte nélkül, mivel a markáns és keresztkérdéseket feltevő revizori fellépés és az adózó felkészületlensége miatt egymásnak ellentmondó, és a vizsgálat kimenetelét befolyásoló nyilatkozat az adózó (és ügyvédje) helyzetét az ügy kimenetelére tekintettel nagymértékben negatív irányban befolyásolhatja.
Ezt követően az adóhivatal jegyzőkönyvbe foglalja az ügy tényállását a nyilatkozatokat, bizonyítékokat, felmerült indokokat és a megállapítást, melyre 15 napon belül adózó vagy jogi képviselője észrevételt tehet. Egy elrontott nyilatkozat, nem becsatolt dokumentumok, nem felhozott érvek esetén ez a 15 nap nagyon rövid idő arra, hogy hatékonyan érdemben vitatni lehessen a jegyzőkönyvet, ellenben ez az egy lehetőség van arra, hogy a revizor megállapításait saját hatáskörben módosíthassa.
Ha az észrevételek sem vezetnek a várt eredményre akkor az elsőfokú határozat ellen fellebbezést lehet 30 napon belül előterjeszteni. Mivel azt a másodfokú adóhatóság bírálja el, gyakorlati tapasztalataink szerint nagyon kicsi az esélye, hogy az adóhivatal saját magával szembefordul.
A jogerős másodfokú határozat azonnal végrehajtható, ellene a bíróságon lehet keresetet előterjeszteni.
Az eltitkolt jövedelem szankciói
Az adóhivatal az ellenőrzés keretében feltárja az eltitkolt jövedelmet, amely adóalapnak számít és utána kellett volna személyi jövedelemadót fizetni. Tehát a megállapítás összege az így meg nem fizetett személyi jövedelemadó és kötelezően kiszabásra kerülő adóbírság, mely kötelezően a megállapított adóhiány 50%-a, ehhez járul még a késedelmi pótlék vonzat is. Így akár a meg nem fizetett személyi jövedelemadó kétszeresét is kifizethetjük. Ráadásul ebben az esetben az adóbírság méltányossági alapon történő mérséklésére nincs lehetőség!
Ezenkívül a bevételeltitkolás jogi szempontból megvalósítja az adócsalás törvényi tényállását is, és az adóhivatal egyre több esetben él büntetőfeljelentéssel vagyonosodási vizsgálatoknál megállapított adóhiány, adóeltitkolásból kifolyólag.
Összefoglalva
Milyen tényezők befolyásolják egy vagyonosodási vizsgálat megkezdését:
- Feljelentés,
- Névtelen bejelentés,
- Pénzintézetek gyanús pénzmozgásról tett jelentése alapján,
- Gépjármű és ingatlan illetékbevallások és jövedelembevallások összevetése (az adóhivatal tartja nyilván az illetékeket is),
- Vállalkozásnak adott tagi kölcsönök,
- Pénztárhiány.
Hogyan kerülhetjük el a megállapítást?
- Közhiteles bizonylatokkal igazoljuk az elévülési időn (5+1 év) túli vagyongyarapodásunkat Pl.: nyeremény, ajándék, kölcsön, lopás, katasztrófa, betétkönyv, folyószámla…
- Bejelentett jövedelmünk (munkaviszony, egyéb bevételek, bérbe adás) kiadásainkkal, életszínvonalunkkal összhangban áll,
- Az ellenőrzés megindulása (értesítés) előtt önrevízióval helyesbítjük bevallásunkat,
- Javasoljuk ügyvéd igénybevételét, mivel a tervszámok miatt kellemetlen a munkatársaknak az elhúzódó vizsgálatok és perek miatti időveszteség.
Szankciók:
- A megállapított (eltitkolt) jövedelem után személyi jövedelemadó, adóbírság (50%), pótlék,
- Adócsalás bűntette miatti feljelentés.
Vizsgálat irányultsága:
- Kiadások, életszínvonal, tulajdon felmérése,
- Adóbevallásban szereplő jövedelemmel szembeállítása.
Mit ne tegyen semmi esetre sem, ha vagyonvizsgálatot rendelnek el Önnél:
- Semmiféleképpen se tegyen nyilatkozatot ügyvéd jelenléte nélkül,
- Nem tud ellenőrzés megindítását követően önellenőrzést benyújtani.
Az adóhivatal tervszámai és ellenőrzési adatai:
- 2007-es évben tervezett 10.000,- vagyonosodási vizsgálat; 15.063 tényleges vizsgálat, melyből jogerősen 7.028 zárult le, jogerősen 15.521 millió forintot megállapítva (folyamatban lévő megállapítással összesen 42.724 millió forint 2007-ben). Vagyonosodási vizsgálat kimutatás 2007 - forrás: APEH
- 500 fős létszámemelés a tervek végrehajtásához,
- Vizsgálatok ¾-e végződik megállapítással,
- Határozatok 1/3-át támadják meg.
Kapcsolódó cikkek:
adó hírlevélre feliratkozás-->
vissza-->
honlapunkkal kapcsolatos véleménye fontos számunkra -->
Szeretne személyreszabott tanácsadást kapni?
|
